2016. április 12., kedd

Vedd észre a motivációt!

Elég volt! Nem bírom!

Feladom! Elegem van! Bárcsak még egy plusz napom lenne! – Ismerős mondatok, ugye? Bevallom őszintén, az ehhez hasonló kitörések mostanában gyakran hagyják el a számat.
Hétfőtől péntekig hajtok a irodában, utána irány az edzőterem. Hazaérek, gyorsan rendbe szedem magam az alváshoz, de jaj, még a párkapcsolatomra nem is szakítottam időt! Szombaton reggeltől estig az egyetemi padot koptatom majd,készülök a Brand Art Academy- vel a világdöntőre. Vasárnap fotózás, forgatás, jobb esetben kicsit családozhatok és készülhetek a vizsgáimra. Önmagamra naponta 15 percem marad....Én ezek után azt mondom:

Milyen csodálatos az életem!
Rengetegszer vesztem el a motivációt és éreztem úgy, hogy nem tudok előrébb lépni. Van, hogy fel akarom adni az iskolát, csak mert abban a percben úgy tűnik, tanulás nélkül egyszerűbb lenne az életem.

Ilyenkor sokszor a segítség ott van a közvetlen közelünkben, csak észre kell venni! Itt van például a párom, aki mellettem van, akkor is, ha minden percben máshol jár az eszem. És nem csak mellettem van, de arra biztat, ne forduljak magamba, lássam meg a motivációt a közvetlen környezetemben.
Az inspiráció, a motiváció ott rejtőzik mindenhol. Legyen az a természetben, a munkakörnyezetben, bárhol. A hősöm lehet az egyik kollégám is, aki 40 évhez közelít, boldog házasságban él, gyermeket nevel. Emellett egy nemzetközi cégnél felső vezetői feladatokat lát el, folyton úton van, mégis: mindig van ideje rá, hogy segítsen, ha elakadtunk a munkával. Sokszor csodálom a kommunikációs készségét, nap mint nap tanulok tőle! 


Lilla egy csodálatos ember!

Ahogy belép, az irodába, mindenki felfigyel rá. Hitetlenül jó stílusérzéke van, ad magára. Üzletasszony, családanya és feleség, így az idővel ott spórol, ahol tud: a férjével közösen jár edzeni, a kellemeset összekötve a hasznossal. Nézem és felteszem magamnak a kérdést: egy ennyire elfoglalt nőnek van energiája és ideje önmagára?
A választ azonban már én is tudom: az energiát nem csak a pihenésből, kávéból nyerhetjük. A jól elvégzett munka örömre éppen annyira feltölt, mint egy kiadós edzés Halmi Istvánnal vagy egy kellemes séta a Szerelmemmel. Amikor csak kint lehetek a kertben a rózsáimmal az számomra olyan, mint ha fájdalommentes világban élnék, ahol még a tövis sem szúr. Nem számít semmi és senki csak én és a pillanat.

A mondás úgy tartja: „Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet.” – Ezek szerint jó úton járok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése