Felnőni egyetlen év alatt

Az élet ad és elvesz

Mielőtt a korona a fejemre került, a párommal elváltak útjaink. Azóta hiába kerestem a helyem, sehol sem találtam igazán magamra. Legalábbis ezt hittem. A verseny kapcsán megismerkedtem Horváth Grétával, aki a tábor alatt az egyik felkészítőnk volt. Színésznőként dolgozik, jelenleg az Éjjel - Nappal Budapest sztárja. A színpadi megjelenés pedig számunkra is nagyon sokat számít a verseny során, hiszen pár perc áll rendelkezésünkre, hogy át tudjunk adni mindent, amit fontosnak tartunk a közönség és a nyomás alatt. Gréta erre készített fel minket. 

Aztán megismertem Gréta Öccsét
Balázzsal szinte azonnal megtaláltuk a közös hangot, annak ellenére, hogy két teljesen különböző személyiséggel rendelkezünk. Persze most biztosan mindenki azt várja, hogy a "mennyire boldog vagyok és tökéletes a kapcsolatunk" rész következik, de ez sajnos nem így van. Két hónapja találtunk egymásra, és próbáljuk a világainkat, az időnket összeegyeztetni. Be kell vallanom, hogy nem egyszerű. Hiába vagyok sokat Budapesten, ha ő dolgozik hétköznap, amikor én jobban ráérek és hétvégén ez a szerep felcserélődik, ő szabad és én próbálok eleget tenni az elvárásoknak. Talán a legnehezebb dolog nem is a kapcsolatom életben tartása...

... nehéz kiráynőnek lenni egy átlagos 18 éves végzős gimnazista élete mellett! Mindenkinek az arca előtt lebegő fogalommal jár egy kialakított kép is, ha azt mondom királynő, olyan szavak jutnak az emberek eszébe, mint: érett, magabiztos, tökéletes, okos, gyönyörű, tehetős, megtörhetetlen... légyegében a tökéletes nő. Na most itt jönnek képbe a hibák, senki sem lehet tökéletes és ebben a világban talán az egyik legnehezebb dolog, hogy mindenki idősebb és tapasztaltabb nálam. Minden embernél ki kell érdemelni a tiszteletet, hiszen nem lehetek egy elkényeztetett leányzó, akinek fogalma sincsen a világról, hiszen akkor nem fognak királynőként kezelni és nem jutok előrébb az életben sem. Amióta a korona a fejemre került, hiába van 1 évem, hogy felnőjjek a feladathoz. Nekem csak heteim voltak arra, hogy egyik pillanatról a másikra egy érett nővé változzak. Itt most biztosan van olyan az olvasók közt, aki azt mondja, hogy felesleges és inkább most legyek gyerek, illetve éljem ki magam és később ezzel még ráérek foglalkozni, de sajnos a gyermek, aki bennem él, többé már nem lehet szabad ebben a világban. Miért nem? Mert fel kell nőni a feladathoz, hogy egy királynői státuszt nyertem! Természetesen mindezt én akartam, de sosem gondoltam volna, hogy ekkora felelősségel és talpraesettséggel jár. Nem bántam meg a koronámat, ha bármi lemondással jár az életemben azt a korona miatt teszem, hiszen egy olyan felnőtt nővé formál át, aki fiatalon is képes lesz problémák megoldására, olyan problémák megoldására kényszerülök,amik az életben csak előre visznek és a "tökéletes" kialakított képnek majd eleget tudok tenni. 

"Sohasem növünk fel!" 

Sosem voltam híve annak a feltételezésnek, hogy bárki, aki idősebb ő tapasztaltabb vagy bölcsebb is. Hiszen az érett gondolkodás nem egy bizonyos korhoz vagy tapasztalathoz köthető, sokkal inkább a tetteink mutatják meg, hogy egy adott váratlan pillanatban mit reagálunk és hogyan oldjuk meg a problémát. Az egyik kedvenc idézetem, ami a leggyakrabban lebeg a szemem előtt: "Sosem növünk fel csak megtanulunk viselkedni!" Mekkora igazság. Sosem felejtek el álmodni és küzdeni az álmaimért, hiszen az álmaim sodortak erre az útra. Biztos vagyok benne, hogy rengeteget hibázok majd, de tudom, hogy nem azért hibázok, mert nem akartam eléggé.